A panaszos osztrák útlevelet és állampolgársági bizonyítványt szeretett volna kiállíttatni a lánya születése alkalmából. A hatóság ennek alkalmából megállapítási eljárást kedezményezett, és megállapította, hogy a panaszos már 1977-ben elvesztette osztrák állampolgárságát. A panaszos ekkor még kiskorú volt, de osztrák apja ekkor honosította magát Svédországban, ami miatt az akkoriban kiskorú panaszos elvesztette osztrák állampolgárságát. Az osztrák állampolgársági törvény 29. §-a szerint a szülő állampolgárságvesztése a kiskorú, nem házas gyermekekre is kiterjedhet bizonyos esetekben.
A hatóság mulasztása miatt azonban a panaszos továbbra is osztrák állampolgárként szerepelt a nyilvántartásban, és folyamatosan aktuális útleveleket is kiállítottak számára. A panaszost 1989-ben még katonai szolgálatra is behívták Ausztriába, ahol kiemelkedő szolgálatot tett, és még kitüntetést is kapott.
A Bécsi Tartományi Kormány, mint állampolgársági hatóság 2017-ben közölte vele, hogy 1977 óta ténylegesen nem osztrák állampolgár, és megállapító határozattal állapította meg az állampolgárság elvesztését. A hatóság egyúttal azt tanácsolta neki, hogy az állampolgársági törvény 57. §-a alapján 6 hónapon belül tegyen bejelentést:
§ 57. (1) Egy külföldi a 10. § (1) bekezdés 2-6. és 8. pontjában, valamint (2) bekezdés 1. és 3-7. pontjában foglalt feltételek szerint akkor szerez állampolgárságot, ha e szövetségi törvényre hivatkozva írásban bejelenti a hatóságnak, hogy az elmúlt legalább 15 évben valamely osztrák hatóság tévesen kezelte állampolgárként, és ezért ő nem felelős. Állampolgárként kezelik különösen azt, akinek állampolgársági bizonyítványt, útlevelet vagy személyi igazolványt állítottak ki. A hatóság írásban értesíti a külföldit a téves állampolgárként való kezelésről, és tájékoztatja őt a (2) bekezdés szerinti bejelentési határidőről. A hatóság a megszerzést visszamenőleges hatállyal attól a naptól kezdve állapítja meg, amikor a külföldit először kezelte tévesen állampolgárként egy osztrák hatóság.
Ez az úgynevezett "Vélt állampolgár" (Putativösterreicher) rendelkezés lehetővé teszi az állampolgárság visszamenőleges hatályú megszerzését olyan személyek számára, akiket egy osztrák hatóság önhibájukon kívül tévesen állampolgárként kezelt, de utólag kiderült, hogy egyáltalán nem is voltak állampolgárok. A rendelkezés különösen azokra a személyekre vonatkozik, akik Ausztriában teljesítettek katonai vagy polgári szolgálatot, mint például a panaszos.
A hatóság azonban az StbG 57. §-a szerint határidőben benyújtott kérelmet elutasította, annak ellenére, hogy korábban maga tanácsolta ennek beadását. A Bécsi Közigazgatási Bíróság végül a panaszos jogorvoslata alapján korrigálta ezt a téves jogi értékelést, helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy a panaszos bejelentése az osztrák állampolgárság megszerzéséhez vezetett.
A vélt állampolgárnál az állampolgárság megszerzése arra az időpontra visszamenőleg érvényes, amikor egy osztrák hatóság először kezelte tévesen állampolgárként - a panaszos esetében ez 1987-ben történt. 1987-től visszamenőleges hatállyal tehát visszaállították az osztrák állampolgárságát.