Mag. Balazs Esztegar LL.M.
Ügyvéd Bécs


Piaristengasse 41/10
1080 Bécs, Ausztria
Tel. +43 1 997 4102
Fax +43 1 997 4102-99
office@esztegar.at

felszólítás írásbeli figyelmeztetést jelent valamely személyhez intézve, hogy egy bizonyos magatartást hagyjon abba, vagy teljesítsen egy követelést. Az ilyen jellegű figyelmeztető leveleket (amelyeket Ausztriában inkább felszólító levélnek neveznek, németül "Abmahnung") pontosan az iparjogvédelem területén lehet gyakran megtalálni, és tárgyuk rendszerinti esetben védjegyjog megsértése, szerzői jogi jogsértés, vagy versenyjogi igények az UWG (versenytörvény) alapján. A szellemi tulajdon megsértése miatti felszólításnál általában arról van szó, hogy a jogsértő cselekményt elkövető fél ellen abbahagyás iránti igényt érvényesítenek. Pontosan az internetes jogsértéseknél gyakori, hogy a jogszabálysértő először a felszólítás alkalmával szembesül az általa elkövetett jogsértő cselekménnyel. Ennek során általában ügyvéd általi figyelmeztetésről van szó, ügyvédi felszólító levél útján.

A felszólítás tartalma

A felszólítás témák szerint különbözőképpen szerkeszthető meg. Egy ügyvédi felszólító levél általában 4-7 oldalas, és elsősorban a jogsértő cselekmény körülírását tartalmazza, esetleg a bizonyítási eszközök egyidejű mellékelésével (képernyőfelvétel, fotó stb.). Az ismertetett tényállásból azután jogi következtetés levonására kerül sor, ahol is szokás szerint azon törvényi rendelkezéseket kell idézni, amelyek ellen a felszólított személy vétett. Ezt követően fogalmazódnak meg az általa teljesítendő igények, amelyekhez rendszerint határidőt tűznek ki számára.

Abbahagyás iránti igény és abbahagyási nyilatkozat

Amennyiben a felszólítás tárgya szellemi tulajdon illetve annak megsértése, általában az abbahagyás iránti kötelezésre irányul a követelés. Ez abbahagyási nyilatkozat útján történik, amelyet rendszerint ellátnak kötbérrel is a jogsértő cselekmény megismétlésének esetére. A bírói gyakorlat szerint a legtöbb esetben csak egy ilyen szankció terhe melletti abbahagyási nyilatkozat küszöbölheti ki az ismétlés veszélyét.

Amennyiben a felszólított személy nem tesz megfelelő abbahagyási nyilatkozatot, vagy nem kötelezi el magát más módon az abbahagyásra – pl. egy olyan ajánlattal, hogy bármikor végrehajtható abbahagyási egyezséget köt –, a jogaiban sértett fél előtt nyitva áll az abbahagyás iránti kereset.

Kártérítés és licencdíj

A szellemi tulajdon megsértése esetén illetik meg a jogosultat – az abbahagyáson kívül – gyakran további igények is, pl. méltányos kártérítés vagy méltányos licencdíj, amelyet a jogsértő félnek kell nyújtania a jogellenes használat alapján. Ennek mértékét különböző kritériumok szerint lehet rögzíteni, mint például a használat időtartama és intenzitása alapján. Amennyiben a jogosult attól kívánja függővé tenni a követelést, hogy a figyelmeztetett fél milyen előnyt húzott a jogellenes használatból, általában számadás iránti igény illeti meg őt, amelyet szükség esetén többlépcsős kereset (jogalap + összegszerűség) útján is lehet bíróság előtt érvényesíteni.

A felszólítás költségei

A jogaiban megsértett fél végezetül követelheti a jogsértő cselekmény révén nála felmerült költségek megtérítését, ideértve az ügyvédi felszólítás költségeit is, amelyek mértéke a követelés összegétől és az ezzel összefüggésben okozott munka mennyiségétől függ.

 

A felszólítás elhárítása

Aki ügyvédi felszólító levelet kap, nem veheti ezt félvállról, még akkor sem, ha úgy gondolja, az érvényesített igény jogilag nem áll fenn. Aki a felszólításra egyáltalán nem reagál, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a jogtulajdonos keresetet indít, amely miatt messze nagyobb költségek merülnek fel, és azok megtérítésére a felszólított fél kötelezhető lehet. Ezért ajánlatos ezekben az esetekben az ügyvédi tanács kikérése.

Mag. Esztegár Balázs LL.M. ügyvédi minőségben nem csupán a jogosultakat látja el tanácsokkal, hogy követeléseiket hogyan érvényesítsék felszólítás vagy kereset útján, hanem azokat a személyeket is, akiket jogosulatlanul szólítottak fel, és védekezni kívánnak ez ellen.