A közösségi védjegyről szóló rendeletet módosító, 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2016. március 23-án lépett hatályba. hatálybalépés napjától kezdve a Hivatal új neve az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lesz, míg a közösségi védjegy elnevezése európai uniós védjegyre módosul. A legfeltűnőbb változást a közösségi védjegy átnevezése európai uniós védjegyre. Ezzel egyidejűleg a Unió szellemi tulajdonjogi hivatalát is megváltották az eddigi, igen semmitmondó nevétől. A hivatal új neve ezen túl Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (röviden: EUIPO).
A módosító rendeletet az EU védjegyek reformjára vonatkozó jogalkotási csomagnak része, amely felváltja a meglévő európai uniós védjegyirányelvet is (az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve). A meglévő közösségi védjegyek 2016. március 23-án automatikusan európai uniós védjeggyé és európai uniós védjegybejelentéssé válnak.
A névválzotások mellett a Hivatalnak fizetendő díjak is változtak és általában a díjak összegei csökkentek, különösen a védjegy-megújítási díjak esetében. Viszont figyelembe kell venni, hogy eddig az alapdíj három kategóriát foglalt magába a Nizzai Klasszifikáció szerint, míg a jövőben az 850 Euróra csökkentett alapdíj csak egy kategóriára érvényes már. Egy második kategória bejelentése esetén további 50 Eurós díj merül fel és minden további kategóriára pedig további 150 Euró a felár.
Ezen túl európai uniós védjegy bejelentését már csaz az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál lehet kérni, a nemzeti hivataloknál már nem. A bejelentéskor a bejelentő már csak akkor kap uniós hasonlósági riportot, ha ezt külön igényelte. Egyéb eljárási változások mellett tartalmi változásokra is sor került a védjegyjogban, melyek közül a legjelentősebb talán az, hogy a jovőben a védjegyet nem kell grafikusan visszaadhatóvá tenni.
A módosítások elősegítik az európai uniós védjegy további sikerét és gondoskodnak arról, hogy ez a viszonylag egyszerű és költséges márkavédelem az Unión belül a jövőben is erős maradjon.