Sokak számára magától értetődőnek tűnik, hogy az osztrák állampolgárok gyermekei leszármazás útján mindenképpen megszerezzék az osztrák állampolgárságot. Valójában a mai törvényben rögzített szabályozás, amely a törvényes és törvénytelen (tehát házasságba illetve házasságon kívül született) gyermekek egyenjogúságát tartalmazza, a jogszabály az évtizedek során fokozatosan megtörtént, változó társadalmi körülményekhez való igazításának eredménye.
Sokáig az állampolgársági törvény (StbG) is különbséget tett a törvényes és törvénytelen gyermekek között. Az 1949. évi StbG 3. §-a szerint a törvényes gyermekek csak az apa után szerezhették meg az állampolgárságot leszármazás útján. Csak akkor volt lehetőség arra, hogy a törvényes gyermekek az anya után állampolgárságot szerezzenek, ha az apa hontalan volt. Ezzel szemben a törvénytelen gyermekek kezdetben csak az anyától kaphattak állampolgárságot, az apától nem, kivéve, ha - a szülők későbbi házassága révén - legitimálódtak. Ezt a jogi helyzetet lényegében az 1965. évi StbG 7. §-a folytatta. Változás csak 1983-ban következett be: ettől kezdve legalább a törvényes gyermekek az apai vagy az anyai ágról is származtathatták az állampolgárságot. A házasságon kívül született gyermekek esetében az osztrák állampolgárság leszármazás útján történő megszerzése azonban továbbra is kizárólag az anyán alapult (kivéve az utólagos legitimáció esetét).
Annak érdekében, hogy azon házasságban született személyek, akiknek az anyja (de nem az apja) a születéskor állampolgársággal rendelkezett, és akik a korábbi szabályozás következtében nem szerezték meg az állampolgárságot leszármazás útján, lehetőséget kapjanak e körülmény orvoslására, a jogalkotó egy 3 éves átmeneti időszakot hozott létre, amely alatt ezek a személyek állampolgárságot szerezhetnek, ha írásban jelzik a hatóságoknak, hogy állampolgárként az Osztrák Köztársasághoz kívánnak tartozni. Egy második ilyen 9 hónapos átmeneti időszak 2011-ben állt fenn.
Csak az Alkotmánybíróság 2013-as döntése után történt újabb változás, amely a jelenlegi, 1985. évi StbG 7. §-ban foglalt szabályozáshoz vezetett: Eszerint már nincs alapvető jelentősége annak, hogy egy gyermek házasságban vagy házasságon kívül született-e, és mind a házasságban, mind a házasságon kívül született gyermekek megszerezhetik az állampolgárságot az apa vagy az anya oldaláról. Ha azonban a gyermek házasságon kívül született, és csak az apa rendelkezik osztrák állampolgársággal, akkor az apaság elismerését vagy az apaság bírósági megállapítását a születéstől számított 8 héten belül kell megtenni ahhoz, hogy a gyermek megszerezze az állampolgárságot leszármazás útján.
Mivel nem minden érintett személy élt a fent említett két átmeneti időszakkal, időnként felmerül a kérdés, hogy jogszerü-e ez a szabályozás, mivel egyenlőtlenül kezeli a házasságban és házasságon kívül született személyeket. Valójában azonban az állampolgársági jog szempontjából releváns eseményeket (itt: születés) az esemény időpontjában fennálló jogi helyzet szerint kell értékelni, ahogy azt az ítélkezési gyakorlat is egyértelműen kimondja.
A Süddeutsche Zeitung 2023. szeptember 16/17-i számában egy ilyen esetről számolt be és kérte meg Esztegár Balázs állampolgársági jogra szakosodott ügyvédet, hogy foglaljon állást az osztrák jogban fennálló rendelkezésekről az állampolgárság származás útján történő megszerzésére vonatkozóan.