Mag. Balazs Esztegar LL.M.
Ügyvéd Bécs


Piaristengasse 41/10
1080 Bécs, Ausztria
Tel. +43 1 997 4102
Fax +43 1 997 4102-99
office@esztegar.at
Impresszum Adatvédelem Karriere

Koronavírus: kártalanítás a járványügyi törvény szerint

03/10/2020

Az 1950-es járványügyi törvény nemcsak a hatóságoknak a bejelentésköteles betegségek visszaszorításával kapcsolatos jogosultságait szabályozza, hanem a III. részben explicit szabályokat tartalmaz az ilyen intézkedésekkel érintett személyek és vállalkozások részére fizetendő kártalanítási juttatásokra vonatkozóan is. Az osztrák parlament által a koronavírus (SARS-CoV-2 ill. Covid-19) visszaszorítására elrendelt intézkedések miatt ez az amúgy kevés figyelemre méltatott törvény hirtelen nagy jelentőségre tett szert.

Az 1950-es járványügyi törvény lehetőséget teremt az állami hatóságok számára az állampolgárok személyes szabadságába történő nagy mértékű beavatkozásra annak érdekében, hogy a bejelentésköteles betegségek megelőzése és leküzdése érdekében megfelelő óvintézkedéseket tegyenek, illetve hogy az elterjedésüket visszaszorítsák. Ide tartoznak – különböző feltételek mellett – többek között a következő intézkedések:

  • a beteg vagy olyan személyek, akiknél a betegség gyanúja áll fenn, elkülönítése („karantén”),
  • helyiségek és tárgyak fertőtlenítése,
  • egyes személyek kizárása tanórákról, valamint az oktatási intézmények bezárása,
  • az élelmiszerkereskedelem és a vízhasználat korlátozása,
  • nagy embertömegekkel járó rendezvények betiltása,
  • üzemi korlátozások, valamint a foglalkoztatást végző vállalkozások bezárása, továbbá
  • meghatározott régiókra vagy helységekre vonatkozó, illetve külfölddel kapcsolatos közlekedési korlátozások.

Az intézkedések elrendelésére alapvetően a járási közigazgatási hatóság (ún. Magistrat vagy Bezirkshauptmannschaft) mint egészségügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel. Az intézkedések közül néhányra azonban, mint pl. a karantén, a járási bíróság felügyelete mellett kerülhet sor, amelyet minden ilyen jellegű intézkedésről értesíteni kell.

Ezek a kiterjedt intézkedések egyrészt alkalmasak arra, hogy az állampolgárok személyes szabadságát (így a térbeli mozgásszabadságot) igen súlyosan korlátozzák, másrészt a gazdasági működésre is jelentős kihatással lehetnek. Különösen egy karantén vagy egy üzemi korlátozás, nem is beszélve a vállalkozás bezárásáról, jelentős keresetkieséshez vezethet. Helyénvaló tehát a kérdés: kinek kell viselnie ezeket a károkat. 

Kártalanítás fizetése

A járványügyi törvény különböző kártalanítási juttatásokat fogalmaz meg.

Az olyan vagyontárgyak esetén, amelyek hatósági fertőtlenítés alá kerülnek, és ennek során oly mértékben károsodnak, hogy a rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, valamint a megsemmisített tárgyak esetén egy méltányos juttatás jár. A kártalanításra az jogosult, akinek a tárgy a birtokában volt. A kártalanítási igény elveszik, amennyiben a tárgy tulajdonosa vagy a birtokosa a betegség vonatkozásában, amelynek a megelőzése vagy leküzdése érdekében a fertőtlenítésre vagy megsemmisítésre sor került, vétkesen közrehatott egy olyan cselekménynél vagy mulasztásnál, amely a járványügyi törvény rendelkezéseibe vagy az annak alapján elrendelt utasításba ütközik.

A kár mértékét igazolni kell, amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt szakértő állapítja meg. 

Keresetkiesés miatti kártalanítás

Természetes és jogi személyek (társaságok, egyesületek stb.), továbbá személyegyesítő társulások meghatározott feltételek fennállása esetén jogosultak azon vagyoni káraik megtérítésére, amelyek a kereső tevékenységüknek a járványügyi törvény alapján hozott intézkedések következtében történő korlátozása miatt keletkeztek, amennyiben

  • karantén alá kerültek,
  • az élelmiszer kiadása, vagy a keresőtevékenység folytatása a számukra betiltásra került,
  • olyan vállalkozásnál kerülnek foglalkoztatásra, amelynek egy üzeme korlátozásra vagy a vállalkozás bezárásra került,
  • olyan vállalkozást folytatnak, amelynek az üzeme korlátozásra vagy bezárásra került,
  • olyan lakásban vagy épületben laknak, amelynek a kiürítése került elrendelésre, vagy olyan helységben laknak vagy dolgoznak, amelyre vonatkozóan közlekedési korlátozást vezettek be,

és ennek folytán keresetkiesésük keletkezett. A juttatás minden olyan napra jár, amelyet a hatósági intézkedés magában foglal.

A kártalanítás mértéke

A kártalanítás a munkaviszonyban álló személyek (munkavállalók) számára az osztrák jövedelemfizetés folyamatosságáról szóló törvény (Entgeltfortzahlungsgesetz) rendelkezései szerinti rendszeres jövedelem alapján kerül megállapításra. A munkavállalót tehát az a munkabér illeti meg, amelyet betegség esetén is kapna. A munkáltatók ezen munkavállalók számára ugyanazon, az üzemben szokásos bérfizetési időpontban kötelesek kifizetni a juttatást, tehát ugyanúgy, mintha a munkabérüket fizetnék ki. 

A kifizetés időpontjával az Osztrák Köztársasággal szembeni kártalanítási igény átszáll a munkáltatóra, és a munkáltató kártalanítás formájában követelheti az államtól a munkavállaló részére kifizetett juttatást. A keresőtevékenységben való akadályoztatás miatt a munkáltató által a jogszabály alapján kötelezően fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási járulékot, valamint a BUAG 21. §-a szerinti pótlékot az állam megtéríti.

Az egyéni vállalkozók és vállalkozások számára járó kártalanítás mértéke az összehasonlítható előírt gazdasági bevételhez igazodik.

A fizetendő juttatásba mindenképpen beszámításra kerülnek azok a tételek, amelyeket a kártalanítás jogosultja egyéb rendelkezés vagy megállapodás alapján az ilyen keresőképtelenség okán, valamint más, a keresőképtelenség ideje alatt végzett tevékenység folytán kapott.

A kártalanítási igény érvényesítésére nyitva álló határidő

A károsodott vagy megsemmisült vagyontárgyakért járó kártalanítás igényérvényesítésére a fertőtlenítést vagy a tárgy visszaszolgáltatását, illetve a megsemmisítés elvégzéséről való értesítés kézhezvételét követően hat héten belül van lehetőség. A keresetkiesés folytán fizetendő kártalanítás igényérvényesítésére a hatósági intézkedés feloldásától számított hat héten belül van lehetőség. A határidőben nem érvényesített igény megszűnik.

A járványügyi törvény szerinti kártalanítási igényekre az a járási közigazgatási hatóság (Bezirksverwaltungsbehörde) rendelkezik hatáskörrel, amelynek területén az intézkedésre sor került.